KezdőlapKözleményPénzmosási szabályzat

Pénzmosási szabályzat

A DANUBIA HITEL Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról

2017. szeptember 29.

I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA

A jelen szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja a DANUBIA HITEL Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján egységes szerkezetbe foglalni és szabályozni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hitelnyújtási tevékenységeket, valamint biztosítani, hogy a Társaság valamennyi munkavállalója a Pmt.-ben meghatározott átvilágítási és bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni.

II. A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLYA

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Társaság valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.

A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló hitelnyújtási tevékenységekre, az ügyfelek kockázati besorolására, átvilágítására és monitorozására, a gyanús pénzügyi műveletek bejelentésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására, az ügyletek felfüggesztésére, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására.

III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

Kapcsolódó jogszabályok:

  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.),
  • az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.)
  • a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), és 1978. évi IV. törvény, (a továbbiakban: régi Btk.)
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és 1959. évi IV. törvény,
  • a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet,
  • a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény,
  • A nemzetgazdasági miniszter 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről (a továbbiakban: NGM rendelet)
  • A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2017. (VII.19) rendelete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetéséről (a továbbiakban: MNB rendelet).

IV. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

E szabályzat alkalmazásában:

  1. alkalmazott: e Szabályzat alkalmazásában a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja,
  2. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
  3. auditált elektronikus hírközlő eszköz: az ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő ügyfél-átvilágításra, az általa tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas elektronikus valós idejű kép- és hangátviteli rendszer,
  4. azonosítás: a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése,
  5. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai, fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
  6. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz;
  7. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény;
  8. ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
  9. a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
  10. b) lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
  11. c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy
  12. d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;
  13. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség,
  14. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
  15. Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;
  16. fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak;
  17. FIU: a Pmt. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi információs egységként működő hatóság (Financial Intelligence Unit), a Kit. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
  18. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány;
  19. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;
  20. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam,
  21. hiteles fordítás: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített fordítás,
  22. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t;
  23. hivatalos fordítás: lektorált, lepecsételt, összefűzött és hivatalos záradékkal ellátott fordítás, amin hivatalos záradék tanúsítja, hogy az elkészült fordítás a fordítóirodához eljuttatott anyag szövegével megegyezik.
  24. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;
  25. kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el.
  26. fontos közfeladatot ellátó személy:
  27. az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
  28. az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
  29. a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
  30. a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
  31. a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
  32. a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
  33. többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
  34. nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.
  35. kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.
  36. kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
  37. bármely természetes személy, aki a kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa, vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll,
  38. bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet kiemelt közszereplő javára hoztak létre,
  39. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
  40. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
  41. levelező kapcsolat:
  42. a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,
  43. b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;
  44. megerősített eljárás: az ügyfélben, a termékben, a szolgáltatásban, az ügyletben, az alkalmazott eszközben vagy a földrajzi kitettségben rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring;
  45. MNB: a Pmt. 5.§. a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv, és a szerinti hivatal
  46. monitoring: az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése;
  47. pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;
  48. pénzmosás: a régi Btk. 303-303/A. §-ában, illetve a Btk. 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
  49. pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat: a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása felmerülésének valószínűsége és hatása,
  50. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
  51. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:
    1. a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,
    2. a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
    3. uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;
  52. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;
  53. pénzügyi szolgáltató:
  54. a) a pénzügyi vállalkozás,
  55. b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,
  56. c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
  57. d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénz-forgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
  58. e) az utalványkibocsátó,
  59. f) a pénzváltó iroda,
  60. g) a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,
  61. h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben meg-határozott többes ügynök és alkusz,
  62. i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,
  63. j) a befektetési vállalkozás,
  64. k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
  65. l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében;
  66. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;
  67. proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;
  68. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;
  69. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
  70. személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése;
  71. szokatlan ügylet: olyan ügylet,
  72. amely nincs összhangban a termékkel vagy a szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal,
  73. amelynek nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja,
  74. amely esetében az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik az ügyletek gyakorisága, nagysága.
  75. Társaság vezetője: az a természetes személy, aki a Társaság képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
  76. A Társaság belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes személy, aki a Társaság vezetője által a belső szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:
    1. megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
    2. megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;
  77. terrorizmus finanszírozása: a régi Btk. 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
  78. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
    1. azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
    2. a pénzváltó iroda esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,
  79. tényleges tulajdonos:
    1. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
    2. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
    3. az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
    4. alapítványok esetében az a természetes személy,
    5. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
    6. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
  • aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
  1. bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
  2. a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  3. a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
  • a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
  1. az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
  2. az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
  1. uniós jogi aktus: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések;
  2. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;
  3. ügyfél: aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad
  4. ügyfél-átvilágítás: a Pmt. 6. §-ban meghatározott esetben a 7-11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,
  5. ügylet:
    1. az üzleti kapcsolat során a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
    2. az ügyleti megbízás.
  6. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;

  7. üzleti kapcsolat

    : a bizalmi vagyonkezelés tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, szerződéssel létrejött tartós jogviszony,

 

1. RÉSZ: PMT SZERINTI RENDELKEZÉSEK

V. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

V.1. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség

A Társaság köteles ügyfeleit átvilágítani:

  1. az üzleti kapcsolat létesítésekor;
  2. a 3.600.000 forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
  3. 000 forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor
  4. pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a) -b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
  5. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Ide értendő az az eset is, amikor az ügyfél valamely adata (pl. neve, lakcíme, székhelye stb.) vagy a nem természetes személy ügyfél tulajdonosi szerkezete változik. Amennyiben a nem természetes személy ügyfél ügyvezetésében, képviselőiben változás következik be, ellenőrizni kell, hogy az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban, vagy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat alapjául szolgáló körülményekben nem történt-e változás.

 

Az átvilágítási kötelezettség kiterjed az ügyleti megbízások esetén az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a 3.600.000 forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az együttes értékük eléri a 3.600.000 forintot.

V.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések

V.2.1 Általános szabályok

A Társaság biztosítja, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek. Ennek érdekében 5 évente ellenőrzi az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során kétség merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten el kell végezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

A Társaság az azonosítólapon feltüntetve szerepelteti, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

Az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt kell lefolytatni. Az ellenőrzés az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig kell befejezni.

A szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni kell. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti.

Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.

Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

  • az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már megtörténtek,
  • jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került, és
  • nem történt változás a rendelkezésre álló adatokban.

Az átvilágítási kötelezettség kiterjed az ügyleti megbízások esetén az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a 3.600.000 forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a 3.600.000 forintot.

Természetes személy:

  • családi és utónév
  • születési hely és idő
  • ügyleti megbízás tárgya és összege

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:

  • név és rövidített név
  • székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben rendelkezik ilyennel, magyarországi fióktelep címe,
  • ügyleti megbízás tárgya és összege

V.2.2. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése

Az V.1 pontban felsorolt esetekben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani kell, és el kell végezni a személyazonosságuknak igazoló ellenőrzését. Ennek során a rájuk, valamint az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat kell rögzíteni (1. sz. melléklet – Azonosítási adatlap)

Természetes személy esetén:

  1. családi- és utónév,
  2. születési családi és utónév,
  3. állampolgárság,
  4. születési hely és idő
  5. anyja születési neve
  6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely
  7. azonosító okmány száma és típusa

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

  1. név, rövidített név,
  2. székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben rendelkezik ilyennel, magyarországi fióktelep címe,
  3. főtevékenység,
  4. képviseletére jogosultak neve és beosztása,
  5. kézbesítései megbízottjának az azonosításra alkalmas adatai,
  6. cégjegyzékszám vagy egyéb jogi személy esetén a nyilvántartásba vételéről, vagy bejegyzéséről szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,
  7. adószám

Az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan:

  1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya, időtartama,
  2. ügylet esetén a megbízás tárgya és összege
  3. a teljesítés körülményei

A Társaság a fentiekben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél/ügylet körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk/dokumentumok rendelkezésre bocsátását.

V.2.3. Vezetői jóváhagyástól függő ügyletek

Kötelező a vezetői jóváhagyás az üzleti kapcsolat létesítéséhez, illetve az ügyleti megbízás teljesítéséhez:

  • Az összes fokozott ügyfél-átvilágítást igénylő esetben
  • Amennyiben az üzleti kapcsolat létesítése során arra utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, hogy a szolgáltatás mögött ténylegesen nem az a személy áll, aki a szerződéskötési kérelemben feltüntetésre került;
  • Amennyiben az üzleti kapcsolat létesítése során havi 50 millió forintot meghaladó készpénzforgalom lebonyolítását jelzi az ügyfél;
  • Amennyiben az ügyleti megbízás a 100 millió forintot meghaladja;
  • Amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;
  • Amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
  • új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében
  • stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakcímmel vagy székhellyel rendelkező ügyfél;
  • ha az ügyfél tulajdonosai között stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található;
  • ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, képviselője vagy meghatalmazottja stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel

V.2.4. Benyújtandó dokumentumok

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyintéző köteles megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását, továbbá köteles ellenőrizni azok érvényességét:

Természetes személy esetén:

  1. magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
  2. külföldi állampolgár úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát.

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy fent megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okirat, hogy

  1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
  2. belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
  3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént

Cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetén:

  1. cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okirata.

Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni annak megtörténtét, és a Társaság köteles rögzíteni a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése során ellenőrizni kell a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is.

A bemutatott okiratról másolatot kell készíteni.

A személyazonosságra vonatkozó adatokat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján kell ellenőrizni, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult a Társaság. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, az interneten található céginformációs szolgáltatások, az internetes kereső által felhozott nyilvántartások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.

V.2.5. A tényleges tulajdonosok azonosítása

Az ügyfél-átvilágítás során a természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni (2. sz. melléklet – tényleges tulajdonosi nyilatkozat), ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles írásban nyilatkozni (3. sz. melléklet – tényleges tulajdonosi nyilatkozat) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról.

A nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat kell rögzíteni:

Természetes személy ügyfél esetén:

  1. családi és utónevét,
  2. születési családi és utónevét,
  3. állampolgárságát,
  4. születési helyét, idejét,
  5. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén:

  1. családi és utónevét,
  2. születési családi és utónevét,
  3. állampolgárságát,
  4. születési helyét, idejét,
  5. lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
  6. a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

Az ügyfél arra vonatkozóan is köteles nyilatkozni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, akkor ki kell vele töltetni a tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozatot (4. sz. melléklet – tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozat). A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak.

Amennyiben kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, úgy az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre kell felszólítani.

A tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban – többek között – az V.1 pontban felsoroltakon túl az alábbi esetekben merülhet fel kétség:

  • A jogi személy ügyfél tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése összeegyeztethetetlen a tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul,
  • A jogi személy tulajdonosi szerkezete összetett, nehezen átlátható, vagy a tulajdonosok között szerepel stratégiai hiányosságokkal rendelkező országban bejegyzett jogi személy, és tényleges tulajdonosnak az ugyanabban az országban lakóhellyel rendelkező, „igazgató, képviselő, manager” stb. pozícióban lévő személyeket jelölték meg, vagy az internetes keresés során a megjelölt személy neve több céghez is köthető.

A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a Társaság törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél képviselőjének nyilatkoztatása mellőzhető, ha a rögzítendő adatokat a bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján lehetséges rögzíteni, amelyeknek kezelőjétől a Vagyonkezelő törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, Interneten található céginformációs szolgáltatások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek. Ekkor az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél képviselőjének nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

Azokban az esetekben, ahol az ügyfél tulajdonosai között nem természetes személyek is vannak, a tényleges tulajdonos megállapításánál figyelembe kell venni azokat a természetes személyeket is, akik a tulajdonosi láncban végig fenntartva a legalább 25 %-os részesedési arányt vagy szavazati jogot, tényleges befolyással bírnak az ügyfél döntéseire, illetve tevékenységére.

V.2.6. Monitoring, megerősített eljárás

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az ügyfélről rendelkezésére álló adatokkal.

Különös figyelmet kell fordítani valamennyi szokatlan ügyletre.

V.2.6.1. Megerősített eljárás

A megerősített eljárás az alábbiakat jelenti:

  • További információ szerzése
  • az ügyfélről,
  • a tervezett ügylet természetéről,
  • az ügyfél pénzügyi eszközéről és annak forrásáról,
  • a tervezett vagy végrehajtott ügylet céljáról,
  • az ügyfélhez kötődő üzleti kapcsolatok számának és időzítésének kiemelt vizsgálata, és
  • további vizsgálatok céljából ügylet kiválasztása.

Az ügylet kiválasztása esetében legalább 10 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletet kell kiválasztani. Amennyiben a kiválasztott ügylet készpénzbefizetés, be kell szerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információt is.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését az alábbi esetekben megerősített eljárásban kell végrehajtani:

  • személyesen meg nem jelent természetes személy ügyféllel okirat hiteles másolata alapján létrejött üzleti kapcsolat vagy ügylet esetén;
  • nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság tekintetében;
  • stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél tekintetében;
  • stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonos tekintetében;
  • amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;
  • amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik

V.2.7. Az üzleti kapcsolat megszüntetésének esetei

Nem lehet üzleti kapcsolatot létesíteni, továbbá a már fennálló üzleti kapcsolatot meg kell szünteti, valamint az ügyletet nem lehet teljesíteni, ha a Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítás eredménye nem áll teljeskörűen rendelkezésére, így, ha az ügyfél átvilágítása nem végezhető el teljeskörűen, azaz:

  • az ügyfél a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot megtagadja,
  • a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban az ügyfél ismételt (írásbeli) nyilatkozatát követően a kétség továbbra is fennáll,
  • az ügyfél ismételt – a tényleges tulajdonosra vonatkozó – (írásbeli) nyilatkozatát követő, nyilvántartásban történt ellenőrzés után fennmaradó kétség esetén,
  • a pénzeszközök forrása a Társaság számára megnyugtató módon nem tisztázódik.

Az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétségre okot adhat többek között:

  • a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése nem felel meg az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
  • az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetetlenek, vagy sérültek,
  • a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója felismerhetetlen vagy sérült;
  • az ügyfél arcképe nem egyezik az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arcképpel;
  • a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok logikailag nem feleltethetők meg az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal.

Amennyiben az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy törekedni kell másik okmány bekérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében.

V.3. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A Társaság nem végez egyszerűsített ügyfél-átvilágítást.

V.4. Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Társaság az alábbi esetekben alkalmaz fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket:

  • amennyiben az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
  • stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél tekintetében;
  • amennyiben a természetes személy kiemelt közszereplőnek minősül;
  • az ügyfél nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság;
  • az ügyfél olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban földrajzi területen rendelkezik lakcímmel;
  • az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli,
  • amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;

A fenti esetekben a normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően további ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is el kell végezni:

V.4.1. Személyesen meg nem jelenő ügyfél

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítási adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát kell minden esetben megkérni, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

  • azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
  • a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

A személyesen meg nem jelent ügyfél esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Társaság vezetője, Kondor Zsolt (az igazgatóság elnöke) jóváhagyását követően kerülhet sor.

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítási adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát kell minden esetben megkérni.

V.4.2. Kiemelt közszereplők átvilágítása

A természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot (5. sz. melléklet – kiemelt közszereplői nyilatkozat) tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha igen, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a pénzeszközök forrására vonatkozó információt.

A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Társaság vezetője, Kondor Zsolt (az igazgatóság elnöke) jóváhagyását követően kerülhet sor.

A kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat monitoringját megerősített eljárásban kell végrehajtani (V.2.6.1. pont)

Az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető, ha az adatok a bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján kerül rögzítésre, amelyeknek kezelőjétől a Társaság törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ilyen nyilvántartás többek között az IM Céginformációs és az Elektronikus Cégnyilvántartása, az interneten található céginformációs szolgáltatások, az internetes kereső által felhozott nyilvántartások, külföldi országok hatóságainak, hivatalos szerveinek honlapja, külföldi cégjegyzékek. Ebben az esetben az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

V.4.3. Minden egyéb esetben

Az V.4.1.-V.4.4. pontokban nem szabályozott esetekben megerősített eljárást kell végrehajtani.

V.5. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás

A Társaság nem fogadja el más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét.

V.6. A pénzátutalásokat kísérő adatok

A Társaság a pénzátutalásokat kísérő adatok vonatkozásában a 2015. május 20-i 2015/847 európai és tanácsi (EU) rendelet előírásait alkalmazza.

V.7. Belső kockázatértékelés

A belső kockázatértékelést a Pmt. és az MNB rendelet rendelkezéseinek alapul vételével kell elkészíteni, melyet a Társaság igazgatóságának elnöke hagy jóvá. A kockázatértékelést évente kell felülvizsgálni, és szükség esetén aktualizálni kell.

A szolgáltató a belső kockázatértékelését soron kívül felülvizsgálja, amennyiben

  • a külső hatás megváltoztatja a kockázat természetét,
  • új típusú pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat merül fel,
  • az MNB által tett megállapítás ilyen intézkedést tartalmaz,
  • a szolgáltató saját maga által tett, kockázatot csökkentő intézkedéséből ez következik,
  • a szolgáltató tulajdonosaival, a vezetőtestület tagjaival, a fő funkciókat ellátószemélyekkel vagy a

szervezetével kapcsolatban új információk merülnek fel, továbbá

  • minden egyéb esetben, amikor a szolgáltatónak alapos oka van azt feltételezni, hogy a kockázatértékelés alapjául szolgáló információ már nem alkalmazható.

V.7.1. Az ügyfél kockázati kategóriába sorolása

Az ügyfeleket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázati kategóriába kell sorolni, amelyhez az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről információt kell szerezni. A Társaság dönt az ügyfél kockázati besorolásáról azokban az esetekben, amelyekben jogszabály nem ad kötelező előírást. Az ügyfeleket, termékeket, szolgáltatásokat, alkalmazott eszközöket, valamint földrajzi kockázatokat a kockázati tényezők figyelembe vételével legalább a következő kategóriákba kell sorolni:

  • alacsony,
  • átlagos,

V.7.2. Figyelembe veendő kockázati tényezők

  • az ügyfél tulajdonosi és vállalati szerkezete;
  • az ügyfél szervezetének és szerkezetének összetettsége és átláthatósága;
  • az ügyfél felsővezetőinek, a vezető testület tagjainak és a minősített befolyással bíró tulajdonosának hírneve és integritása;
  • az ügyfél üzleti tevékenységének földrajzi területe, különösen, amennyiben azt stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban végzi;
  • a Társaság által kínált termék, vagy szolgáltatás, az elvégzett tevékenység és ügylet természete és összetettsége;
  • a használt alkalmazott eszköz, beleértve az ingyenes szolgáltatásnyújtást;
  • a kiszolgált ügyfelek típusai;
  • a Társaság belső irányítási megoldásának és szerkezetének minősége, beleértve a belső ellenőrzési és megfelelési funkció hatékonyságát, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggő jogi követelménynek való megfelelést, és belső kockázatértékelésének hatékonyságát,
  • az ügyfél uralkodó vállalati kultúrája, különösen a megfelelési- és átláthatósági kultúra,
  • a hatóságokkal való együttműködés tapasztalatai.

A Társaság a kockázati tényezők beazonosítása során a Pmt.-ben meghatározottakon kívül az alábbiakat veszi figyelembe:

  • az Európai Bizottság nemzetek feletti kockázatértékelését,
  • az európai felügyeleti hatóságok véleményét az európai uniós pénzügyi ágazatot érintő pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatokról,
  • az MNB által kiadott ajánlást,
  • az MNB által nyilvánosságra hozott információkat és
  • az MNB által folytatott eljárás során keletkezett és nyilvánosságra hozott dokumentumokat.

A Társaság a kockázati tényezők beazonosítása során különösen

  • a civil társadalomtól,
  • az értékelés alá vont tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszere megfelelőségével és hatékonyságával, korrupcióellenes és adózási rendszerrel kapcsolatos értékeléséből,
  • nyilvános forrásból és
  • tudományos intézményektől származó információkat veszi figyelembe.

Alacsony kockázatra vonatkozó tényezők:

  • olyan társaságok, amelyeknek értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan

közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;

  • közigazgatási hatóságok vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság;
  • olyan ügyfelek, amelyek a lentiekben meghatározottak szerint alacsony kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel/székhellyel.

Alacsony kockázatú földrajzi tényezők:

  • az Európai Unió tagállamai;
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok;
  • olyan harmadik országok, amelyekben legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján alacsony szintű a korrupció vagy alacsony a más büntetendő cselekmények száma;
  • olyan harmadik országok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásai összhangban vannak a felülvizsgált FATF ajánlásokkal, és hatékonyan alkalmazzák ezeket az előírásokat.

Magasabb kockázatra vonatkozó tényezők:

  • az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik;
  • olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel/székhellyel;
  • olyan társaságok, amelyeknek bemutatóra szóló részvényeik vannak, vagy amelyeknek a részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;
  • a felügyeletet ellátó szervek által jelentős mértékűnek tekintett készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások;
  • a társaság tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
  • nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések (például elektronikus aláírás vagy elektronikus személyi igazolvány használata nélkül);
  • ismeretlen vagy az üzleti kapcsolatban, ügyleti megbízásban nem érintett harmadik felektől érkező befizetések;

Magasabb kockázatú földrajzi tényezők:

  • olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel;
  • olyan országok, amelyekben – legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján – magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma;
  • olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;
  • olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek.

VI. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az alkalmazottak a

  • pénzmosásra,
  • terrorizmus finanszírozására, vagy
  • dolog büntetendő cselekményből való származására

utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén kötelesek az igazgatóság elnökének haladéktalanul bejelentést tenni (6. sz. melléklet – Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról).

A bejelentést a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében és akkor is kell vizsgálni, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása meghiúsult.

A bejelentés FIU részére történő továbbításáig nem teljesíthető az ügylet. Amennyiben az ügylet nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a bejelentést.

VI.1. A bejelentés tartalma és megtételéhez kapcsolódó szabályok

  • A Társaság neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma,
  • az ügyfél azonosító adatai,
  • a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, vagy körülmény leírása,
  • a Társaság által tett intézkedések,
  • a bejelentés kelte.

A bejelentéshez mellékelni kell a rendelkezésre álló, pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meglétét alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

A bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért a bejelentő alkalmazott felel.

A bejelentéseket az FIU részére kell teljesíteni, amely elérhetőségét e szabályzat (7/1. sz. melléklete – Az FIU elérhetőségei) tartalmazza.

Az FIU kérheti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény kiegészítését, mely megkeresést teljesíteni kell.

VI.1.1. Ügylet felfüggesztése

Az ügylet felfüggesztése annak érdekében történik, hogy pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel vagy körülménnyel összefüggő ügylet felmerülése esetén az FIU azonnali intézkedéseket tehessen. Ebben az esetben a kijelölt személy haladéktalanul köteles bejelentést tenni az FIU részére.
A bejelentés megtétele során a kijelölt személy, vagy akadályoztatása esetén az általa megjelölt személy telefonon tájékoztathatja az FIU-t a felfüggesztés alapjául szolgáló adatról, tényről vagy körülményről, hogy egyeztethessenek az ügyfél részére adandó tájékoztatásról, valamint, hogy az FIU szükség esetén instrukciókat adhasson a felfüggesztés végrehajtásával kapcsolatban. Amennyiben az FIU nem ad instrukciókat az ügyfél tájékoztatására, úgy elsődlegesen technikai hibára lehet hivatkozni. A tájékoztatás semmilyen körülmények között nem utalhat az ügylet felfüggesztésének tényére és a felfüggesztés indokára.

Az ügylet felfüggesztése az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesíthető, ebben az esetben a bejelentésében erre fel kell hívni az FIU figyelmét.

A felfüggesztett ügyleti megbízást teljesíteni kell, ha az FIU értesítése alapján az ügyleti megbízás a felfüggesztési idő alatt teljesíthető, vagy ha az ügylet felfüggesztését követően 4 munkanap az FIU értesítése nélkül eltelt.

Az ügyletek végrehajtását fel kell függeszteni, ha az FIU írásban értesítést küld az ügylettel kapcsolatban vagy az ügyféllel összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről.

Az FIU jogosult a vizsgálatát egy alkalommal további 3 munkanappal meghosszabbítani, ebben az esetben erről értesíti a Társaságot.

Az FIU 4 munkanapon belül írásban értesítést küld, ha

  • a vizsgálatot meghosszabbítja,
  • az ügylet az FIU vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.

VI.1.2. Mentesség

A bejelentő személyt, valamint a Társaságot – jóhiszeműség esetén – nem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul, vagy a felfüggesztett ügylet utólag teljesíthető. A bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését.

VI.2. A felfedés tilalma

Az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek nem adható tájékoztatás

  • a bejelentésről, az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról,
  • az ügylet felfüggesztéséről,
  • a bejelentő személyéről, illetve
  • arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás

A bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban kell, hogy maradjon.

Nem terjed ki ez a tiltás az MNB bejelentő általi tájékoztatására, és az FIU megkeresése alapján történő információ-továbbításra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

VII. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER

A Társaság a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet.

A Társaság olyan szűrőrendszert működtet, mely során az észlelő személy különösen az alábbi esetekről tájékoztatja a kijelölt személyt:

  • Az adatlapok felvétele során kiemelt közszereplő, valamint külföldi személy érintettsége merül fel.
  • amennyiben az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
  • amennyiben az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;
  • az ügyfél nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság;
  • az ügyfél tényleges tulajdonosa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban földrajzi területen rendelkezik lakcímmel;
  • az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli,
  • amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
  • Az ügyfél kétséges nyilatkozatot tett a pénzeszközök forrásáról.
  • A monitoring tevékenység során felmerült egyéb gyanúra okot adó információ.
  • Egyéb, pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására utaló, szokatlan ügylet.

Az alábbi ügylettípusra kötelezően történik a szűrés:

  • ötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzvisszafizetés az ügyfél részéről a hitelnyújtási ügylet során

A Társaság. a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából a szűrést folyamatosan végzi. A kiszűrt ügyfél, illetve ügylet pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából történő elemzését és értékelését haladéktalanul el kell elvégezni.

A rendszer biztosítja, hogy a Társaság. teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse az FIU-tól, az MNB-től vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket.

A Társaság biztosítja, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen az üzleti kapcsolat

  • személyes adat,
  • számlaszám,
  • ügyfélszám,
  • ügylettípus, vagy
  • összeghatár

alapján történő leválogatására.

VII.1. Visszaélés-bejelentő rendszer

A Társaság biztosítja, hogy alkalmazottja a Pmt. rendelkezéseinek a Társaság általi megsértése esetén névtelen értesítést küldhessen. Ennek érdekében a belső ellenőrző és információs rendszer részeként névtelenséget biztosító visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

Bejelentést az az alkalmazott tehet, aki tudomással bír arról, hogy a Társaság a Pmt. rendelkezéseit megsérti vagy megsértette. A bejelentést 30 napon belül kell kivizsgálni. A határidőbe a bejelentés megtételének napja nem számít bele. A bejelentés kivizsgálásában nem vehet részt a bejelentést tevő és a bejelentéssel érintett személy.

A kivizsgálás eredményétől függően:

  • Amennyiben pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, úgy a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz az FIU-nak.
  • Amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fenn, úgy a Vagyonkezelő haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál.
  • A fentieken kívül a Pmt., a Kit. vagy az MNB rendelet megsértése esetén a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz az MNB felé.

A bejelentés megtételét követően ahhoz a bejelentéssel vagy annak kivizsgálásában érintett személyen kívül más személy nem férhet hozzá. Ennek érdekében a bejelentéssel kapcsolatos adatokat, tényeket, dokumentumokat a Társaság a nyilvántartási rendszerétől elkülönülve tárolja.

2. RÉSZ: KIT SZERINTI RENDELKEZÉSEK

VIII. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELRENDELÉSÉNEK CÉLJA

A Kit. célja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek

  • befagyasztása,
  • rendelkezésre bocsátásának tilalma.

A Kit-ben szabályozott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása az Európai Unió által közösségi rendeletben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által határozatban elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását célozzák.

IX. A PÉNZÜGYI ÉS A VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.

Az MNB az e szabályzat szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja.

IX.1. Szűrő-monitoring rendszer

A Társaság olyan szűrőrendszert működtet, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását.

Minimum az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve teljes ügyfélállomány vonatkozásában a szankciós listák változásakor kell ellenőrizni, hogy az ügyfél, meghatalmazott, rendelkezésre jogosult, képviselő és tényleges tulajdonos szerepel-e a szankciós listák valamelyikén. Az ellenőrzést a kijelölt személy végzi olyan módon, hogy a 7/2. mellékletben szereplő szankciós listákat ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét a Pmt. szerinti bejelentésekre vonatkozó szabályok szerint kell dokumentálni és megőrizni.

Pozitív találat esetén a VIII.2. pont szerint kell eljárni.

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségeit e szabályzat 7/2. melléklet tartalmazza.

IX.2. Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján

A kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz (8. melléklet) az FIU részére minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

Az FIU a bejelentést a megtételét követő 4 munkanapon belül megvizsgálja, majd a vizsgálata alapján vagy zárlatot kezdeményez és erről értesíti a Szolgáltatót, vagy arról értesíti, hogy a zárlat kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn.

IX.3. A vagyon befagyasztása

Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén befagyasztandó vagyonnal, erről a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő Társaságot. Szintén értesíti, ha a befagyasztás feltételei nem állnak fenn.

A bejelentés megtételét követő 4 munkanap alatt nem teljesíthető az az ügylet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság arról küld értesítést, hogy a befagyasztás feltételei nem állnak fenn.

Az ügyletet – ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak – a bejelentés megtételét követő 5. munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság a befagyasztási eljárás elrendeléséről küld értesítést.

A zárlat végrehajtását a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni.

Ha a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, dönteni kell annak végrehajtásáról, és erről haladéktalanul értesíteni kell a hatóságot.

Az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza:

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának:

  • családi és utónevét,
  • születési családi és utónevét,
  • állampolgárságát,
  • születési helyét, idejét,
  • anyja születési nevét,
  • lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
  • személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát;

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén:

  • nevét, rövidített nevét,
  • székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
  • képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
  • kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
  • cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;

továbbá:

  • A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatait;
    • a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait.

valamint:

  • az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését,
  • a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait,
  • a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat.

IX.4. A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések végrehajtása

 

Ha uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedésként tilalmat rendel el, a Társaság megtagadja a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás teljesítését.

Minimum az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve teljes ügyfélállomány vonatkozásában a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedésként történő tilalom bevezetésekor kell ellenőrizni, hogy az ügyfél a tilalommal érintett-e. Az ellenőrzést a kijelölt személy végzi olyan módon, hogy a 7/2. mellékletben szereplő szankciós listákat ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét a Pmt. szerinti bejelentésekre vonatkozó szabályok szerint kell dokumentálni és megőrizni.

A teljes tilalom hatálya alá nem tartozó esetekben Társaság az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített, a pénzeszközök átutalásáról és a pénzügyi szolgáltatás kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről haladéktalanul értesíti az FIU-t. Ezzel egyidejűleg vagy a Társaság vagy a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás kezdeményezője a Társaságon keresztül a teljesítés engedélyezése vagy előzetes engedélyezése iránti haladéktalanul kérelmet nyújt be az FIU-hoz.

A Társaság értesítésének, illetve kérelmének tartalmaznia kell:

  • az átutalás céljának megjelölését,
  • a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat,
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján rögzített adatokat,
  • a kapcsolódó egyéb hatósági engedélyeket,
  • az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban a pénzeszközök átutalására és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások kapcsán rögzített kivételeket.

Az FIU 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően. Ha 30 napon belül nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

Ha az uniós jogi aktus, illetve az ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedést rendel el, a Társaság eleget tesz az ügyfélátvilágítási és nyilvántartási kötelezettségének, továbbá teljesíti a bejelentési kötelezettségét proliferáció-finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén.

3. RÉSZ: A PMT. ÉS A KIT. SZERINTI KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

X. AZ ÜGYFÉLLEL KÖZVETLEN KAPCSOLATBAN ÁLLÓ ÜGYINTÉZŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A Társaság köteles kijelölni egy vagy több személyt (kijelölt személy) a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott feladatok ellátására. A Társaságnál a kijelölt személyek: az igazgatóság, továbbá a felügyelőbizottság mindenkori tagjai.

A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül tájékoztatni kell az FIU-t.

A kijelölt személy, a bejelentőtől érkező bejelentést az FIU-nak haladéktalanul, védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában (ÁNYK rendszer) továbbítja, amelynek beérkezéséről az FIU elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesítést küld.

A kijelölt személy felelősséggel tartozik a bejelentések minőségéért, ideértve elsősorban azok adattartalmának pontosságát, teljességét és dokumentáltságát.

Kötelezettségei:

  • rendelkezésre állás az alkalmazott számára szakmai iránymutatás adása céljából,
  • a hozzá érkezett bejelentések tartalmi, formai ellenőrzése, majd azok azonnali eljuttatása az FIU részére,
  • a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatoknak az FIU rendelkezésére bocsátása akkor, ha azt az FIU kifejezetten kérte,
  • a szűrő-monitoring rendszer kidolgozása, működtetése és fejlesztése,
  • szokatlan ügyletekre utaló információk esetén felvilágosítás kérése a vagyonrendelővel kapcsolatban álló alkalmazottól, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése,
  • az FIU jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elkészített és megküldött megkeresésének teljesítése,
  • az alkalmazottak részére rendszeres, évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával,
  • a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tevékenység céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.

Jogai:

  • A kijelölt személynek joga van ahhoz, hogy a hozzá érkezett bejelentés kiegészítését kérje a bejelentést tevő alkalmazottól.

Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintéző jogai és kötelezettségei

Az ügyféllel szemben tanúsítandó általános magatartás:

A Társaság alkalmazottai kötelesek minden ügyfél gazdálkodását a lehető legjobban megismerni. Törekedni kell az ügyfél lehető legalaposabb megismerésére. Amennyiben az alkalmazott szokatlan viselkedést vagy tranzakciót észlel, úgy egyeztetnie kell a kijelölt személlyel, és feltűnés nélkül kell a továbbiakban is eljárnia, továbbá bárminemű fennakadás esetén technikai akadályokra kell hivatkoznia.

Kötelezettségei:

  • az ügyfél kockázati kategóriába besorolása,
  • átvilágítási intézkedések végrehajtása,
  • az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése,
  • pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése,
  • a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás megléte esetén bejelentő adatlap kitöltése,
  • bejelentéshez a pénzmosásra a terrorizmus finanszírozására, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás megléte utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása,
  • kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek,
  • ügyfél előtt a bejelentés, illetve a vizsgálat tényének titokban tartása,
  • részvétel a kapcsolódó képzési programban.

Jogai:

  • szakmai iránymutatás kérésének joga a kijelölt személytől,
  • névtelenséghez való jog, amelynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken,
  • mentesülés a titoktartási kötelezettség alól a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem.

A kijelölt személy a Pmt-ből eredő kötelezettségeknek az alkalmazottak általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

XI. ADATVÉDELEM, NYILVÁNTARTÁS

Visszakereshető és ellenőrizhető módon nyilvántartást kell vezetni

  • az ügyfél-átvilágítás során felvett (beleértve az elektronikus azonosítás során keletkezett) személyes és nem személyes adatról, okiratról, illetve az okirat másolatáról,
  • a bejelentésről,
  • a felfüggesztett tranzakció iratairól,
  • az FIU megkeresései alapján tett intézkedésekről, valamint
  • a hatósági, az ügyészségi és a bírósági megkeresésekről, valamint az azok alapján teljesített adatszolgáltatásokról

Az ennek során felvett

  • adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítéstől, míg
  • a bejelentés teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését igazoló iratot, illetve annak másolatát,
  • minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát

a bejelentéstől, illetve a felfüggesztéstől számított 8 évig kell megőrizni.

A nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot vagy annak másolatát, továbbá a bejelentés dokumentumait elkülönítetten kell kezelni.

Az üzleti kapcsolat létesítésekor megismert adat, okirat, illetve az okirat másolatának megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során megismert személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatok céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben kell megismerni és kezelni.

A nyilvántartásában szereplő adatot, okiratot, illetve az okirat másolatát

  • az MNB,
  • az FIU,
  • a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére

a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig kell megőrizni. A megkeresést a Szolgáltató haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresésben szereplő határidőig teljesíti.

Erre kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a megkeresésben meghatározott adatra, okiratra, illetve okirat másolatra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség. A fenti adatokat, okiratokat, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul kötelező törölni, illetve meg kell semmisíteni.

Az adatot, az okiratot, illetve az okirat másolatát a megkereső hatóságnak, az ügyészségnek vagy a bíróságnak a hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról szóló értesítését követően haladéktalanul törölni kell. A meghatározott szerv az eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról haladéktalanul értesíti a Társaságot.

Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatók legyenek a régi, már nem hatályos adatok, valamint az adatmódosítások dátumai.

XII. KÉPZÉSI PROGRAM

A Társaság gondoskodik arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában részt vevő munkavállalói megismerjék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, felismerjék a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet, valamint, hogy a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt-nek megfelelően tudjanak eljárni.

Gondoskodik továbbá arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő munkavállalói az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el. A képzés megszervezéséről az igazgatóság tagjai gondoskodnak.

E kötelezettség biztosítása céljából a kijelölt személy az alkalmazottakat a belépést követő 30 napon belül képzésben részesíti, és részükre évente legalább egy alkalommal továbbképzést szervez. Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a képzésben való részvételben, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt.

A képzések során elsajátított ismeretet írásbeli vizsga zárja. Amennyiben az alkalmazott akadályoztatva van a vizsga letételében, úgy az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül pótolnia kell azt.

Segíthetünk?

Vegye fel velünk a kapcsolatot e-mailben, telefonon vagy személyesen.

kapcsolat

Kérdése van? Keressen bennünket!

Kapcsolat